A szakirodalom alapján az aranyérbetegség kialakulásában is közrejátszanak lelki tényezők, amit szinte minden más betegség kapcsán is elmondhatunk.
Szintén nem lesz meglepetés az sem, hogy a stressz, a szorongás, az ideges állapot az, amivel az aranyeresség a legszorosabb összefüggést mutat. Sokszor a teljesítménykényszer, a tökéletességre, a pontosságra törekvés jellemző ezekre az emberekre.
A pszichés tényezők elsősorban nem közvetlenül hatnak, hanem az emésztőrendszer egyensúlyának felbomlásán keresztül. Talán emlékszünk még rá a tanulmányainkból, hogy létezik a vegetatív idegrendszer, ami a belső szerveink beidegzéséért felelős, és nincs rá közvetlen, akaratlagos befolyásunk. Ez az idegrendszer felelős többek között a szív és a gyomor- bélrendszer működéséért. Nem tudjuk akarattal felgyorsítani a szívverésünket vagy a bélperisztaltikánkat, de mindannyian ismerjük, ahogy például egy szereplés előtt 200-zal ver a szívünk és hasmenéssel szaladgálunk a WC-re. A gyakori stressz ezen az idegrendszeren keresztül könnyen felborítja az emésztést, hasmenésünk vagy éppen székrekedésünk lesz, fokozott gázképződést tapasztalunk. Ez mind fokozott nyomást eredményez a végbélben és közvetve okozhatja az aranyérbetegséget.
De a stressz közvetlenül is egy fokozott izomtónust okoz akár a végbél záróizmaiban is. Mindenki ismeri a mondást, hogy zabszem sem férne be a fenekébe, annyira fél, meg van ijedve valaki. A fokozott záróizomtónus szintén vezethet aranyeresség kialakulásához.
A stressz és a stressz okozta testi tünetek csökkentésére relaxációs technikákat, jógát javasolnak, aminek az a lényege, hogy a fokozott izomfeszülést tanuljuk meg csökkenteni a testünkben és ezen keresztül a belső feszültség érzése is csökken.