A legjobb és legrosszabb ételek aranyér esetén

„Együnk több rostot és igyunk több vizet.” Többnyire ezt a tanácsot kapjuk abban az esetben, amikor aranyér ellen keresünk házi praktikákat. Ez ugyan helyénvaló, de az étrendünkre ennél sokkal alaposabban oda kellene figyelnünk. Az alábbiakban segítünk abban, hogy mit válasszunk az élelmiszerboltban és miből kerüljön kevesebb a tányérunkra. Csokorba szedtük azokat az élelmiszereket, amelyek segíthetnek a fájdalmas problémán, ugyanakkor rendszereztük azokat is, amelyeket érdemes mérsékelni aranyér kialakulása esetén.

A rost jó!

A rost az 1970-es években került be a köztudatba, amikor két orvos, Denis Burkitt és Hugh Trowell azért utazta körbe a világot, hogy székletmintákat gyűjtsön. Arra jöttek rá, hogy azokban az országokban, ahol laza az emberek széklete – vagyis magas rosttartalmú élelmiszereket fogyasztanak – sokkal egészségesebb a társadalom, mint azokban az országokban, ahol kemény széklet a jellemző. A vízben oldódó rostok ugyanis gélszerű ragacsot képeznek. Képzeljük csak el, mi történik a zabbal, amikor vízzel keverjük! A rost hatására a bélrendszerben ugyanez történik. Puhává, jól formálhatóvá és könnyen átengedhetővé varázsolja a székletet. Nincs székrekedés, és kevés az irritáció. Az oldható rostok közé tartoznak a zabfélék, az árpa, a gyümölcsök, a zöldségek, valamint a hüvelyesek (babok, lencse, csicseriborsó).

A rostnak létezik egy másik fajtája is, az oldhatatlan rost. A vízben nem oldódó rostok a bélrendszer működését befolyásolják. Ilyen rost a fruktán és a cellulóz. Legnagyobb fruktán tartalma a csicsókának, a málnának, a fokhagymának és a baracknak van. A cellulóz a növények keményebb részében található. Ilyen a brokkoli szára, a zeller vagy a spárga alja. Ezek leggyakrabban a kukában végzik, pedig akár párolva, akár nyersen, nyugodtan el lehet fogyasztani őket.

Nem csak aranyér ellen, hanem az általános jóllétért is naponta 25-30 gramm rost bevitele ajánlott. A túl sok rost gázokat és puffadást okozhat, ezért, ha nem vagyunk hozzászokva, fokozatosan adjuk hozzá az étrendünkhöz. És ne feledkezzünk el a megfelelő folyadékfogyasztásról, az ugyanis segíti a szervezetünk rost felhasználását. 8-10 nagy pohár víz minden nap ajánlott.

FONTOS! Egyes kórképekben, az emésztőrendszer gyulladásos betegségeiben és műtéti beavatkozások után a túlzott rostbevitel ártalmas lehet, ilyen esetekben kérdezze meg a kezelőorvosát, dietetikusát!

Gabonafélék

Nem szükséges drasztikusan megváltoztatni az étrendünket, de annyit tegyünk meg, hogy tudatosabban figyelünk arra, hogy mit veszünk le a boltok polcairól. A fehér kenyerek, tészták és kekszek helyett próbáljuk ki a teljes kiőrlésű lisztből, hajdinából, kukoricadarából vagy rozsból készült változatokat, hogy növeljük az elfogyasztott rost mennyiségét. A főtt zab és árpa is kiváló rostforrás.

Cukrozott gabonapelyhek, fehér kenyér helyett reggelire próbáljunk ki egy csomag instant zabpelyhet, mert az ugyanolyan gyorsan elkészül, de kétszer annyi rostot tartalmaz. De ha a levesekre, salátákra zabkorpát vagy búzacsírát is szórunk, azzal máris növeljük a bevitt rost mennyiségét.

Gyümölcsök és zöldségek

A növényi táplálékokkal nem lehet baj. Amikor gyümölcsöt eszünk, például almát, körtét, lehetőleg ne hámozzuk meg, hiszen a héjukban találhatók az oldhatatlan rostok.

Az élénk színű termékek – bogyók, szőlő, paradicsom, kelkáposzta és más sötét leveles zöldek – általában flavonoidokban gazdagok.  Fogyasszuk ezeket minél frissebben és ne főzzük túl őket.

Mit nem ajánlott enni?

A kevés rostot tartalmazó élelmiszerek székrekedést okozhatnak, így közvetve hozzájárulhatnak az aranyér kialakulásához vagy akár súlyosbíthatják annak állapotát.

Élelmiszerek, amiket érdemes mérsékelni vagy helyettesíteni rostban dús alternatívával:

  • fehér kenyér
  • tej, sajt és egyéb tejtermékek
  • hús
  • feldolgozott élelmiszerek, például fagyasztott ételek és gyorsételek

Weboldal tervezés és fejlesztés: Creffart Kft.   |    creffart.com

Scroll to Top